Szösszenetek ocean - Asylum, a lélek-fogadó


Az ócean partján vacsoráztunk, meleg, párás éjszaka.
Az asztalunktól csupán néhány méterre ott morajlott, tajtékzott a hatalmas víz.
Egyszercsak egy ember állt meg az asztalunk mellett.
Sovány, inas, teljesen fogatlan szingaléz férfi, velem egykorú lehet.
Udvariasan megszólított, és angolul érdeklődött: mióta vagyunk a szigeten, merre jártunk, mit láttunk eddig, meddig maradunk még?
Éreztem, hogy valamit keres, valamire vár.
Néztem rá, figyeltem őt, engedtem, hogy beszéljen.
Mire felocsúdtam, egy nehéz, küzdelmes sors kezdett kirajzolódni előttem.
Beszélt és beszélt… arra emlékszem, hogy kisgyerek volt, amikor elveszítette az édesanyját...a hangját elsodorták az óceán hullámai.
Tekintetünk egymásba fúródott.
A bőre színe egybemosódott az éjszaka sötétjével, csak fogatlan ínye és a szeme világított.
És ő mesélt.
És közben csak néztük egymást...
Megnyúlt az idő.
A szemében furcsa lángok égtek.
Nem kért szánalmat.
Csupán az egyre sürgetőbb, kétségbeesett kérdésére kutatta a választ a tekintetemben:
- Ugye érdemes votl? Ugye van értelme?
- Igen. Van értelme - válaszoltam.
Megnyugodott.
Illedelmesen elköszönt és tovább ment.
Kegyelmi pillanat.

A dátum: 2017. 03.23.  Sri Lanka

comments
loader
jún.
1

2019.06.01 10:00 - 2019.06.01 18:00

jún.
6

2019.06.06 10:00 - 2019.06.06 18:00

jún.
8

2019.06.08 10:00 - 2019.06.08 10:30

jún.
18

2019.06.18 10:00 - 2019.06.18 18:00

Kedves Látogatóm,
szellemi utadon időről - időre melléd szegődöm, és néhány aktuális infóval segítelek.